Nagyon mutatós megjelenésű pálma, magas és karcsú törzsével, legyezőszerű leveleivel meghatározó látványt nyújt.A Kínai kenderpálma magassága az éghajlattól és a termőhelytől függően 4-12 métert érhet el. Déli, Dél-nyugati fekvésű szélvédett helyen, jó vízáteresztő talajba ültetve, megfelelően téliesítve, kertünk dísze lehet…
Az egyik legjobb hidegtűrésű, hazai klímán a kerti nevelésre legalkalmasabb pálmafaj! A trachycarpus takil (indiai kenderpálma) után a legtélállóbb kenderpálma fajta.
Származás
A kínai kenderpálma, tudományos nevén Trachycarpus fortunei a Földközi-tenger medencéjének vidékén gyakran ültetett, kedvelt pálmafaj, bár eredeti hazája Mianmar (a hajdani Burma) északibb területein, Kínában és Japánban található. A kenderpálmák az enyhe éghajlatú dél-angliai partvidéken, sőt a svájci, német és az olasz tavak parti sétányain is meghatározó kert- és parképítészeti elemek. De nemcsak a mediterrán és szubtrópusi kertekben, parkokban, fasorokban találkozhatunk akár személyesen e pálmafélével, hanem hazánkban is. Nagyon szép, idős példányai láthatók Budapesten, a Budai Arborétumban, a Fővárosi Állat-és Növénykertben, az ELTE Illés utcai Botanikus Kertjében (Füvészkert) vagy a Varga Márton Földmérési és Kertészeti Szakképző Intézet kertjében.
Környezeti feltétel
A kínai kenderpálma a legellenállóbb hidegházi pálmaféle. Az idősebb növények napos fekvésben érzik jól magukat, a fiatalabbak számára félárnyékos fekvést biztosítsunk. Dézsába ültetve is nagyon mutatós, hangsúlyos dísze kertünknek, bár itt növekedése jóval gyengébb… Gyors növekedésű, könnyen tartható pálma.
A fiatal magoncok számára enyhén savanyú kémhatású, laza szerkezetű, jó vízelvezető képességű talajt állítsunk össze. Erre legjobban megfelel 2:2:1 arányú rostos tőzeg, kerti föld és homok keveréke. A fiatal pálmák mind a kiszáradásra, mind a túlöntözésre érzékenyek. Alacsony páratartalom és száraz talaj esetén kifejezetten jellemző, a levélvégek száradása, de a néhány éves példányokon ez már ritkábban fordul elő. Túlzott öntözés esetén gyökérrothadás lép fel, a levelek még zölden harmonikaszerűen összecsukódnak, és a csúcsrügy is elpusztulhat. Ebből az állapotból sajnos ritkán lehet megmenteni a pálmánkat, ezért tartózkodjunk a pangóvíztől, a cserép soha ne álljon vízben. Az első szétnyílt, tenyeresen osztott levelét rendszerint két éves korában hozza ki.
Az idősebb növényeknek jobban megfelel a középkötött, magas tápanyagtartalmú talaj. Ilyenkor a talaj kémhatására nem túl érzékeny, a semlegeshez közeli tökéletesen megfelel számára, de jól viseli a meszes talajt is. Karógyökerei fejlődése érdekében fontos, hogy mély cserépbe ültessük. A vízelvezetés a kifejlett növényeknél is fontos szempont, ezt némi homok vagy sóder hozzáadásával könnyen biztosíthatjuk. A tápanyag utánpótlás legegyszerűbb módja a hosszú hatóidejű készítmények használata, így idősebb korában megfelelő öntözés mellett a Trachycarpus fortunei évente akár 8-10 levelet is hozhat.
Tavasztól őszig a kertben vagy teraszon is tartható, de a déli tűző naptól óvni kell. Főként alacsony páratartalom esetén érzékeny a pajzstetűre, ez ellen a levegő páratartalmának növelésével védekezhetünk. A pajzstetvek irtását már a megjelenés pillanatában célszerű elkezdeni, mert később az általuk kiválasztott mézszerű folyadékon a korompenész is gyorsan megtelepszik.Amennyiben szobában kívánjuk tartani, válasszunk neki világos, ablakhoz közeli helyet, hogy a levélnyelek ne nyúljanak meg. Télen lehetőség szerint tartsuk világos helyen, hidegházi körülmények között 12-14 °C fokon. Ilyenkor visszafogottabb öntözés és tápanyag-utánpótlás szükséges.
Igen jó hidegtűrési adatokkal rendelkezik, ezért a kerti nevelésre az egyik legalkalmasabb pálmafaj. Gondos ültetéssel, téli előkészítéssel és takarással nagyon jól viseli a teleinket. . -16 -18 °C-ig télálló de megfelelően téliesítve átmeneti -20 -22 °C-ot is kibír (pl: 2009/2010-es tél) A kenderpálmák nagy hidegben elveszíthetik koronájukat, de május végén nyár már nyílnak az új levelek kárpótolva minket a téli veszteségért…
Kiültetésre legalább 4-5 éves példányt válasszunk. A gyümölcsfák ültetéséhez hasonlóan ássunk minimum 80x80x80 cm nagyságú gödröt. Az ültetőgödör alját terítsük be érett szarvasmarha trágyával, majd terítsünk rá egy réteg földet, és erre helyezzük a növényt. A talajszint magassága pontosan az legyen, mint ami a cserépben is volt. A talajfelszínt mulcsozzuk fenyőkéreggel vagy érett komposzttal, ez utóbbi a talajnedvesség megtartása mellett hozzájárul a tápanyag utánpótláshoz is. Az ültetés idejére legalkalmasabb az április vége, május eleje, mert az ültetésnél a beöntözés hatására a növény könnyen „hidegsokkot” kaphat, és a hideg, nedves talajban a gyökérfejlődés nem tud gyorsan beindulni. A nyár végi kiültetés azért nem javasolt, mert a növény nem tud jól begyökeresedni, az ültetés hatására mind a gyökér, mind a levélzet fejlődni kezd, és nem biztos, hogy fejletlen gyökérkezdemények és fiatal levelek ellen tudnak állni a téli fagyoknak.
Segíthetjük a hidegtűrést a helyes tápanyag-utánpótlással is. A káliummal jól ellátott növény fagytűrő képessége is javul azáltal, hogy nő a sejt cukortartalma, és így csökken a sejtnedv fagyáspontja. Kielégítően csak a tápanyaggal és vízzel jól ellátott növények tudnak fejlődni. A kiültetett növényeknél, főként az első néhány évben elsődleges a jól szellőztethető téli csapadékvédelem. Mindez azért fontos, mert a levélnyeleken a pálma csúcsrügyéhez beszivárgó csapadék vagy pára megfagy és szétfeszíti a növekvő csúcsot. Különösen oda kell figyelni a fóliás takarás esetén, mert a hőingadozás miatt gyakran csapódik le pára a fólián éppúgy, mint a leveleken, így sok esetben nem a hideg, hanem a csúcsrügyet szétfagyasztó víz végez a pálmával. A csapadékvédelem mellett a törzs körül a talaj felszínét is célszerű takarni. A törzset kerítsük körbe dróthálóval vagy „nyúlhálóval”, és töltsük fel száraz lombbal, vagy szalmával.
Közelebbről: A kínai kenderpálma az egyszikűek osztályának tagja, a pálmafélék családjának képviselője. A növény elnevezése Robert Fortune (1812-1880) skót botanikus és utazó előtt tiszteleg, aki úttörő munkát végzett a távol-keleti botanikai feltáró munkában, számos utazást tett Kínában is. Segítségével került a kínai kenderpálma Chusan szigetéről Európába. A növény görög eredetű nemzetségneve pedig, azaz a Trachycarpus elnevezés dúsan ágas, terebélyes terméságazataira, valamint érdes levélnyelére, rostos szálakkal borított törzsére utal (trachy = érdes, carpos = mag, termés).
A sudár pálmatörzs csúcsán levélüstökét kerekded, fénylő sötétzöld, bőrneműen kemény, kissé merev levelek alkotják. Ujjasan tagolt levelei 60-90 cm szélesek, a levél gerince igen rövid, a mélyen szeldelt levéllemez szárnyai egy pontból kiindulónak tűnnek, így nyeri el a levél legyezőre emlékeztető alakját. A levelek nyele 40-90 cm hosszú, merev, szúrósan fogazott. A levelek alapjánál szívós rostszövet található, mely a törzset sűrűn, bozontosan beborítja. Ezt a rendkívül erős szövedéket Kínában például gyékényszőnyeg vagy kötélzet készítésére használják fel, innen kapta a növény a kenderpálma elnevezést.
Kétlaki növény, azaz külön növényen hozza a nőivarú, illetve porzós, mindkét esetben sárgás színű virágait. A virágok a lomblevelek hónaljában fejlődő, 30-60 cm hosszú, dúsan ágas fürtökben május-júniusban nyílnak. A termős példányokon a megtermékenyítést követően kezdetben zöldes, majd hamvas kékes-fekete színű, nagyobb borsónyi méretű, enyhén vese-, illetve gömbölyded alakú termések fejlődnek. A virágzatot borító buroklevelek sokáig díszlenek a pálmán. Hazánkban az érett magok tél végén, március-áprilisban hullanak le a növényekről. Vese alakú magjai könnyen csíráznak, melynek ideje általában 8-12 hét között változhat 25 °C hőmérsékleten. A magok a csírázó képességüket több évig is megőrzik.