Kínai kenderpálma
és más egzotikus növények kis és nagykereskedelem
Árak
Kínai kenderpálma
és más egzotikus növények kis és nagykereskedelem
Árak
Kínai kenderpálma
és más egzotikus növények kis és nagykereskedelem
Árak
Previous
Next

Kínai kenderpálma

Trachycarpus fortunei (Chinese windmill palm, Chinesische Hanfpalme)

Nagyon mutatós megjelenésű pálma, magas és karcsú törzsével, legyezőszerű leveleivel meghatározó látványt nyújt.A Kínai kenderpálma magassága az éghajlattól és a termőhelytől függően   4-12 métert érhet el. Déli, Dél-nyugati fekvésű szélvédett helyen, jó vízáteresztő talajba ültetve, megfelelően téliesítve, kertünk dísze lehet…

Az egyik legjobb hidegtűrésű, hazai klímán a kerti nevelésre legalkalmasabb pálmafaj! A trachycarpus takil (indiai kenderpálma) után a legtélállóbb kenderpálma fajta.

Származás

A kínai kenderpálma, tudományos nevén Trachycarpus fortunei a Földközi-tenger medencéjének vidékén gyakran ültetett, kedvelt pálmafaj, bár eredeti hazája Mianmar (a hajdani Burma) északibb területein, Kínában és Japánban található. A kenderpálmák az enyhe éghajlatú dél-angliai partvidéken, sőt a svájci, német és az olasz tavak parti sétányain is meghatározó kert- és parképítészeti elemek. De nemcsak a mediterrán és szubtrópusi kertekben, parkokban, fasorokban találkozhatunk akár személyesen e pálmafélével, hanem hazánkban is. Nagyon szép, idős példányai láthatók Budapesten, a Budai Arborétumban, a Fővárosi Állat-és Növénykertben, az ELTE Illés utcai Botanikus Kertjében (Füvészkert) vagy a Varga Márton Földmérési és Kertészeti Szakképző Intézet kertjében.

Környezeti feltétel

A kínai kenderpálma a legellenállóbb hidegházi pálmaféle. Az idősebb növények napos fekvésben érzik jól magukat, a fiatalabbak számára félárnyékos fekvést biztosítsunk. Dézsába ültetve is nagyon mutatós, hangsúlyos dísze kertünknek, bár itt növekedése jóval gyengébb… Gyors növekedésű, könnyen tartható pálma.
A fiatal magoncok számára enyhén savanyú kémhatású, laza szerkezetű, jó vízelvezető képességű talajt állítsunk össze. Erre legjobban megfelel 2:2:1 arányú rostos tőzeg, kerti föld és homok keveréke. A fiatal pálmák mind a kiszáradásra, mind a túlöntözésre érzékenyek. Alacsony páratartalom és száraz talaj esetén kifejezetten jellemző, a levélvégek száradása, de a néhány éves példányokon ez már ritkábban fordul elő. Túlzott öntözés esetén gyökérrothadás lép fel, a levelek még zölden harmonikaszerűen összecsukódnak, és a csúcsrügy is elpusztulhat. Ebből az állapotból sajnos ritkán lehet megmenteni a pálmánkat, ezért tartózkodjunk a pangóvíztől, a cserép soha ne álljon vízben. Az első szétnyílt, tenyeresen osztott levelét rendszerint két éves korában hozza ki.

Az idősebb növényeknek jobban megfelel a középkötött, magas tápanyagtartalmú talaj. Ilyenkor a talaj kémhatására nem túl érzékeny, a semlegeshez közeli tökéletesen megfelel számára, de jól viseli a meszes talajt is. Karógyökerei fejlődése érdekében fontos, hogy mély cserépbe ültessük. A vízelvezetés a kifejlett növényeknél is fontos szempont, ezt némi homok vagy sóder hozzáadásával könnyen biztosíthatjuk. A tápanyag utánpótlás legegyszerűbb módja a hosszú hatóidejű készítmények használata, így idősebb korában megfelelő öntözés mellett a Trachycarpus fortunei évente akár 8-10 levelet is hozhat.

Tavasztól őszig a kertben vagy teraszon is tartható, de a déli tűző naptól óvni kell. Főként alacsony páratartalom esetén érzékeny a pajzstetűre, ez ellen a levegő páratartalmának növelésével védekezhetünk. A pajzstetvek irtását már a megjelenés pillanatában célszerű elkezdeni, mert később az általuk kiválasztott mézszerű folyadékon a korompenész is gyorsan megtelepszik.Amennyiben szobában kívánjuk tartani, válasszunk neki világos, ablakhoz közeli helyet, hogy a levélnyelek ne nyúljanak meg. Télen lehetőség szerint tartsuk világos helyen, hidegházi körülmények között 12-14 °C fokon. Ilyenkor visszafogottabb öntözés és tápanyag-utánpótlás szükséges.

Igen jó hidegtűrési adatokkal rendelkezik, ezért a kerti nevelésre az egyik legalkalmasabb pálmafaj. Gondos ültetéssel, téli előkészítéssel és takarással nagyon jól viseli a teleinket. .       -16 -18  °C-ig télálló de megfelelően téliesítve átmeneti -20 -22 °C-ot is kibír (pl: 2009/2010-es tél) A kenderpálmák nagy hidegben elveszíthetik koronájukat, de május végén nyár már nyílnak az új levelek kárpótolva minket a téli veszteségért…

Kiültetésre legalább 4-5 éves példányt válasszunk. A gyümölcsfák ültetéséhez hasonlóan ássunk minimum 80x80x80 cm nagyságú gödröt. Az ültetőgödör alját terítsük be érett szarvasmarha trágyával, majd terítsünk rá egy réteg földet, és erre helyezzük a növényt. A talajszint magassága pontosan az legyen, mint ami a cserépben is volt. A talajfelszínt mulcsozzuk fenyőkéreggel vagy érett komposzttal, ez utóbbi a talajnedvesség megtartása mellett hozzájárul a tápanyag utánpótláshoz is. Az ültetés idejére legalkalmasabb az április vége, május eleje, mert az ültetésnél a beöntözés hatására a növény könnyen “hidegsokkot” kaphat, és a hideg, nedves talajban a gyökérfejlődés nem tud gyorsan beindulni. A nyár végi kiültetés azért nem javasolt, mert a növény nem tud jól begyökeresedni, az ültetés hatására mind a gyökér, mind a levélzet fejlődni kezd, és nem biztos, hogy fejletlen gyökérkezdemények és fiatal levelek ellen tudnak állni a téli fagyoknak.

Segíthetjük a hidegtűrést a helyes tápanyag-utánpótlással is. A káliummal jól ellátott növény fagytűrő képessége is javul azáltal, hogy nő a sejt cukortartalma, és így csökken a sejtnedv fagyáspontja. Kielégítően csak a tápanyaggal és vízzel jól ellátott növények tudnak fejlődni. A kiültetett növényeknél, főként az első néhány évben elsődleges a jól szellőztethető téli csapadékvédelem. Mindez azért fontos, mert a levélnyeleken a pálma csúcsrügyéhez beszivárgó csapadék vagy pára megfagy és szétfeszíti a növekvő csúcsot. Különösen oda kell figyelni a fóliás takarás esetén, mert a hőingadozás miatt gyakran csapódik le pára a fólián éppúgy, mint a leveleken, így sok esetben nem a hideg, hanem a csúcsrügyet szétfagyasztó víz végez a pálmával. A csapadékvédelem mellett a törzs körül a talaj felszínét is célszerű takarni. A törzset kerítsük körbe dróthálóval vagy „nyúlhálóval”, és töltsük fel száraz lombbal, vagy szalmával.

Közelebbről: A kínai kenderpálma az egyszikűek osztályának tagja, a pálmafélék családjának képviselője. A növény elnevezése Robert Fortune (1812-1880) skót botanikus és utazó előtt tiszteleg, aki úttörő munkát végzett a távol-keleti botanikai feltáró munkában, számos utazást tett Kínában is. Segítségével került a kínai kenderpálma Chusan szigetéről Európába. A növény görög eredetű nemzetségneve pedig, azaz a Trachycarpus elnevezés dúsan ágas, terebélyes terméságazataira, valamint érdes levélnyelére, rostos szálakkal borított törzsére utal (trachy = érdes, carpos = mag, termés).
A sudár pálmatörzs csúcsán levélüstökét kerekded, fénylő sötétzöld, bőrneműen kemény, kissé merev levelek alkotják. Ujjasan tagolt levelei 60-90 cm szélesek, a levél gerince igen rövid, a mélyen szeldelt levéllemez szárnyai egy pontból kiindulónak tűnnek, így nyeri el a levél legyezőre emlékeztető alakját. A levelek nyele 40-90 cm hosszú, merev, szúrósan fogazott. A levelek alapjánál szívós rostszövet található, mely a törzset sűrűn, bozontosan beborítja. Ezt a rendkívül erős szövedéket Kínában például gyékényszőnyeg vagy kötélzet készítésére használják fel, innen kapta a növény a kenderpálma elnevezést.

Kétlaki növény, azaz külön növényen hozza a nőivarú, illetve porzós, mindkét esetben sárgás színű virágait. A virágok a lomblevelek hónaljában fejlődő, 30-60 cm hosszú, dúsan ágas fürtökben május-júniusban nyílnak. A termős példányokon a megtermékenyítést követően kezdetben zöldes, majd hamvas kékes-fekete színű, nagyobb borsónyi méretű, enyhén vese-, illetve gömbölyded alakú termések fejlődnek. A virágzatot borító buroklevelek sokáig díszlenek a pálmán. Hazánkban az érett magok tél végén, március-áprilisban hullanak le a növényekről. Vese alakú magjai könnyen csíráznak, melynek ideje általában 8-12 hét között változhat 25 °C hőmérsékleten. A magok a csírázó képességüket több évig is megőrzik.